Alapszabály

LEONBERGI EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE

ALAPSZABÁLY

Amely létrejött az 1959. évi IV. törvény 61-64. §-ai és az 1989. évi II. sz. törvény rendelkezéseinek megfelelően jogi személyiséggel bíró egyesület működésének és alapvető viszonyainak szabályozására, figyelemmel a Pest Megyei Bíróság 13.Pk.60.393/2009./2. és 4. sorszámú, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 46.Pk. 60.135/2010/5. számú hiánypótlásra kötelező végzésében foglaltakra, és amely módosításra került a 2013. évi V. törvény (Ptk) rendelkezései szerint figyelemmel a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil Tv) előírásaira is.

I. Általános rész

1. § Az egyesület neve, székhelye, jogállása:

(1). Az egyesület neve: LEONBERGI EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE

(2). Az egyesület rövidített elnevezése: LEOE

(3). Az egyesület székhelye: 2060 Bicske, Magyar S. u. 3.

(4). Az egyesület jogállása: Az Egyesület jogi személy, non-profit szervezetként működő civil szervezet, a 2013 évi V. törvény és a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint működik.

2. § Az egyesület célja: A leonbergi (leonberger) német kutyafajta tenyésztése, fenntartása, tenyésztésének segítése, szigorúan az FCI által mindenkor elfogadott fajtastandard alapján (jelenleg érvényes FCI-Standard N°145 / 20.09.2002.), valamint irányadóként a DCLH (Deutscher Club für Leonberger Hunde) és az FCI egyéb, a tenyésztést érintő szabályzatait figyelembe véve.
Az egyesület célja továbbá, hogy a megalakulását követően a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) tagszervezetévé váljon. Ennek keretében az egyesület megalakulása után felvételi kérelmet nyújt be a MEOE-hez.

3. § Az Egyesület tevékenysége:  A 2. §-ban foglalt célok megvalósítása érdekében az Egyesület feladatköre:

(1). A leonbergi (leonberger) fajta magyarországi törzskönyvének, származási adatainak megalapítása és rendszeres megjelentetése.

(2). A leonbergi (leonberger)  fajta tenyésztési programjának kidolgozása.

(3). Az állomány feltérképezése, bírálata, felvétele a törzskönyvbe.

(4). Célpárosítások megszervezése.

(5). Tenyésztési, etetési, sport és értékesítési információszolgáltatás, szaktanácsadás.

(6). A fajta tenyészcéljának megfelelő speciális törzskönyvezési rendszer kialakítása.

(7). Kiállítások, tenyészvizsgák, bemutatók szervezése.

(8). Szakmai képzés és továbbképzés.

(9). A nemzetközi rendezvényeket figyelemmel kíséri, ezekre tagjai figyelmét felhívja és elősegíti tagjai külföldi rendezvényen való részvételét.

(10). Érdekképviselet.

(11). Fajtavédelem, fajtapropaganda.

(12). Együttműködés más hazai kutyatenyésztő szervezetekkel.

(13). Nemzetközi kapcsolatok kiépítése, különös tekintettel a fajtagazda szervezet – DCLH-, illetve a fajta nemzetközi érdekképviseletével: International Leonberger Union.

(14). A hazai populáció javítása érdekében minőségi tenyészállatok beszerzésében segítés, szakmai tanácsadás.

(15). A fajta értékmérő tulajdonságainak megbízható előrejelzése érdekében sajátteljesítmény- és ivadékvizsgálati rendszer kidolgozása és alkalmazása.

(16). Kynológiai tudományos tevékenység, kutatás.

(17). Kynológiai jellegű nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.

(18). Természetvédelem, állatvédelem.

(19). Kynológiai tárgyú folyóiratok, könyvek, kiadványok megjelentetése.

(20). Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az egyesület elsődlegesen nem gazdasági-vállalkozási tevékenységet végez, a céljai közt megjelölt tenyésztés elsődlegesen nem gazdasági vállalkozási célt szolgál.

(21). Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

(22). Az egyesület biztosítja, hogy szolgáltatásaiból a tagjain (munkavállalóin, önkéntesein) kívül más is részesülhessen. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból.

II. Az egyesület tagsága

4. § Az egyesület tagjai: az egyesület tagja lehet minden magyar, külföldi magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesület, amennyiben a közügyektől nincs eltiltva, és elfogadja az Egyesület alapszabályát, annak szellemében tevékenykedik, és fizeti a tagsági díjat. A tagdíj megfizetésének legkésőbbi időpontja minden év március 31.
Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

A tagsági viszony alapján lehetnek:

(1). Alapító tagok: az Egyesület  alapító okmányát aláíró személyek, ill. szervezetek. Az alapító tagok egyben rendes tagok is.

(2). Rendes tagok: a tagság feltétele, hogy a tagok birtokában legalább egy, az FCI által elfogadott törzskönyvezett leonbergi (leonberger) szukának vagy kannak kell lennie. Jogi személyek tagsági jogaikat megbízottjuk útján gyakorolják. A rendes tagsági viszony keletkezésének érvényességi feltétele a LEOE belépési nyilatkozatának kitöltése és írásbeli elfogadása, valamint az éves tagdíj befizetése.

(3). Tiszteletbeli tagok: Olyan köztiszteletben álló, az egyesület érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személyek akiket a közgyűlés tiszteletbeli tagokká megválaszt.

(4). Pártoló tagok: Olyan természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik a (2). pontban meghatározott kutyával nem rendelkeznek, de az Egyesület célkitűzéseit magukénak érzik, Alapszabályát elfogadják, az Egyesület működését támogatják.

5. § Tagsági viszony keletkezése:

(1). Alapító tagok esetében az Egyesület alakuló jegyzőkönyvének és Alapszabályának elfogadásával.

(2). Rendes tagok esetében a tagsági viszony a kitöltött és aláírt belépési nyilatkozattal, és legalább egy, vagy több, FCI származási lappal rendelkező főtörzskönyvbe felvett szuka vagy kan birtoklásával és törzskönyvi bejelentésével, a belépési nyilatkozat kitöltésével, valamint a tagdíj befizetésével létesíthető. A tagsági jogviszony keletkezéséről (tagfelvételről) az Elnök dönt, a következő elnökségi ülésen a döntéséről az Elnökségnek köteles beszámolni.

(3). Tiszteletbeli tagot az egyesületi tagok bármelyikének javaslata alapján a közgyűlés minősített többséggel választ.

(4). Pártoló tagság a belépési nyilatkozat kitöltésével, és az egyesület részére támogatás felajánlásával létesíthető. A felajánlás mértéke lehetőség és tetszés szerint, de legalább évente a tagdíj összege.

6. § Tagsági viszony megszűnése:

A tagsági viszony megszűnik:

(1). A tag halálával. Az örökös, akinek a törzskönyvbe bejegyzett tenyészállat a tulajdonába kerül, a hagyatékban szereplő tenyészállat átvételét követő fél éven belül az Elnökhöz intézett írásos nyilatkozatban kérheti jogfolytonosság alapján a tagsági viszony saját személyére történő nyilvántartásba vételét a tagsági viszony létesítésére vonatkozó egyéb feltételek egyidejű teljesítésével.

(2). Önkéntes kilépés esetén. A tagsági viszony a rendes felmondás szabályai szerint, az Elnökhöz intézett, írásbeli nyilatkozattal megszüntethető.

(3). Bírói ítélettel a közügyektől való eltiltás esetén.

(4). Az egyesület megszűnésével. Ebben az esetben a tagot a megszűnt Egyesület tehermentes vagyonából a tagsági viszonya alatt törzskönyvi ellenőrzésben tartott állatai átlag számának éves átlaga szerinti arányos rész illeti.

(5). Alapos okból történő kizárás esetén.

Alapos oknak minősül, ha a tag:

  • Tudatosan hamis adatokat közöl, vagy felhívás és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés ellenére egyáltalán nem szolgáltat adatokat.
  • Súlyosan vét az alapszabály, vagy a tenyésztési szabályzat ellen.
  • Tagsági jogaival visszaélve önmagának jogtalan előnyt szerez, illetve másoknak tudatosan kárt okoz.
  • A tagdíj és egyéb, az egyesület felé fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésével két havi (60 napos) késedelembe esik, majd ezt követően legalább 8 napos határidőt is tartalmazó, írásbeli felszólításra  sem egyenlíti ki azokat, vagy egyéb módon veszélyezteti az egyesület céljának megvalósítását.
  • Az egyesület hírnevét magatartásával, cselekedeteivel tudatosan rontja, a nála született kölyköket és kutyákat nem a tenyésztési szabályzatnak megfelelően tartja, tenyészti, különös tekintettel a kölykök kereskedőnek történő eladására.

A kizárást az ok részletes feltüntetésével bármely tag írásban az Elnöknél kezdeményezheti, aki az ügyet kivizsgálja, ha szükséges, szakértők bevonásával véleményezi, és az Elnökség elé terjeszti (első fokon eljáró fegyelmi szerv). A tag a kizárás ellen 30 napon belül fellebbezhet, amely ügyben a Közgyűlés (másodfokú fegyelmi szerv) dönt, a soron következő Közgyűlésen, napirendi pontba meghirdetettek szerint. A fegyelmi eljárás részletes lefolytatását a Közgyűlés által elfogadott fegyelmi szabályzat tartalmazza. A fegyelmi szabályzat elfogadásáig nincs helye fegyelmi eljárás lefolytatásának.

A kizárt tagok az Egyesület felé semminemű igénnyel nem léphetnek fel, a Törzskönyvbe felvett kutyái nyilvántartása megszűnik. A kizárás nem érinti az Egyesületnek a hátralékos tagdíjra, illetőleg egyéb, az Egyesület felé fennálló tartozás kiegyenlítésére vonatkozó követelését.

A tag kilépése, vagy kizárása esetén az Egyesülettel szemben fennálló tartozásairól és követeléseiről, valamint kizárt tag esetében az Egyesületbe történő újbóli belépéséről a Közgyűlés dönt. A kizárás 1-3 évig terjedhet az eset súlyossága alapján, amit az Elnökség és tenyésztési bizottság állapít meg.  Amennyiben a tag a Közgyűlés döntését magára nézve sérelmesnek tartja, úgy a jogvita elbírálása ügyében az Etv rendelkezéseinek figyelembevételével bírósághoz fordulhat.

7. § A tagok jogai:

A tagokat azonos jogok illetik meg. A tiszteletbeli és pártoló tagokra az Alapszabály, illetve Közgyűlési határozat eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

A tag jogosult:

(1). Az Egyesület valamennyi rendezvényét díjtalanul látogatni.

(2). Az Egyesület ülésein észrevételezési, indítványozási, és szavazati joggal részt venni, felvetéseire érdemi választ kell kapnia.

(3). A jogszabályokban előírt feltételek fennállása esetén az Egyesület bármely tagja bármely tisztségre megválasztható, ill. bármely feladattal megbízható.

(4). A Közgyűlés határozatainak megfelelően élni az Egyesület által biztosított kedvezményekkel és lehetőségekkel.

(5). A tiszteletbeli és pártoló tagok nem választhatóak és nem rendelkeznek szavazati joggal, a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

8. § A tagok kötelezettségei:

(1). Az alapszabály, a tenyésztési szabályzat, egyéb szabályzatok és a mindenkori közgyűlések által elfogadott rendelkezések betartása.

(2). Rendes tag: minden év március 31. napjáig előre a Közgyűlés által meghatározott mértékű, esedékes tagdíj rendszeres befizetése.

(3). Pártoló tag: minden év március 31. napjáig előre a vállalt összegű támogatás befizetése.

III. Az egyesület szervezete

9. § A Közgyűlés

Az egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.

A tagok jogaikat a Közgyűlésen kizárólag közvetlen módon, személyesen gyakorolják. A Közgyűlés az Egyesületet érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(1). Az Egyesület alapszabályának, fegyelmi szabályzatának elfogadása, valamint azok módosításának elhatározása. A tenyésztési szabályzat és tenyészvizsga szabályzat elfogadása, módosítása.

(2). Az Egyesület céljának és tevékenységének meghatározása.

(3). Az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása.

(4). A tagdíjak és egyéb anyagi természetű tehervállalások megállapítása, a költségvetés elfogadása, meghatározása.

(5). A gazdasági vezető beszámoltatása és beszámolójának elfogadása.

(6). Az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása.

(7). Az Egyesület megszűnésének elhatározása, más szervezethez csatlakozás, átalakulás kimondása és döntés az Egyesület vagyonáról.

(8). Döntés mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.

(9). Eljár másodfokon a fegyelmi ügyekben.

A jelen pont (3). bekezdésében foglalt visszahívásra akkor van lehetőség, ha a tisztségviselő:

  • a tevékenység ellátására alkalmatlanná válik,
  • a hozzá intézett, megfelelő határidőt is biztosító, írásbeli felhívásban foglaltak ellenére sem látja el vállalt kötelezettségeit.

10. § A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint 50 %-át képviselő szavazásra jogosult tag jelen van. A határozatképességet minden szavazás előtt vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

A Közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell
 
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintettel határozatképtelen, akkor az eredeti időpontot követő negyed órával később megismételt közgyűlés az eredetileg meghirdetett napirendi pontokban a létszámra tekintet nélkül határozatképesnek tekintendő. A közgyűlési meghívóban a határozatképtelenség esetén bekövetkező, fentiek szerinti tényre fel kell hívni a tagok figyelmét. A közgyűlésre szóló meghívót annak tervezett időpontját megelőző 15 nappal korábban ki kell küldeni a tagok részére postai úton, vagy elektronikus levél formájában.

11. § A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén ismételt szavazás szükséges. A személyi választások titkos szavazással, szótöbbséggel történnek. Titkos szavazást kell elrendelni, ha azt a tagok egyharmada kéri. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljainak módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló határozat meghozatalához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. § A Közgyűlést szükség szerint, de legalább  évente egyszer össze kell hívni. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – írásban indítványozza, valamint ha jogszabály, vagy jelen Alapszabály azt kötelezővé teszi. Különösen össze kell hívni a Közgyűlést, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, amennyiben a PTK 3:81.§ -ban foglalt okok bármelyike bekövetkezett.

A Közgyűlési határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
 
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A Közgyűlés helye általában az Egyesület székhelye, kivételes esetben a székhelytől eltérő helyre is összehívható, illetve indokolt esetben az Elnök kezdeményezésére elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is lefolytatható. A Közgyűlésen jelen lévő tagok sorából a Küldöttközgyűlés szavazatszámlálókat választ.

Elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével lefolytatott Közgyűlés:

  • A tagok a Közgyűlésen nem személyes jelenléttel vesznek részt, és üléseznek, hanem olyan, a Közgyűlésre szóló meghívóban meghatározott, valós idejű kapcsolatot lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz segítségével, amely a tagok közötti párbeszédet és vitát korlátozás nélkül lehetővé teszi, és amelynek használata során biztosított a Közgyűlésen résztvevők személyének megállapítása.
  • A Közgyűlésen használni kívánt elektronikus hírközlő eszköz, illetve alkalmazás, mely képet- és hangot egyidejűleg továbbítani képes, bármilyen berendezés illetve alkalmazás lehet, a meghívóban kell meghatározni.
  • Abban az esetben, ha nem szabályszerűen történt a Közgyűlés összehívása (tehát pl. meghívó kiküldésére nem került sor), az elektronikus hírközlési eszközzel való Közgyűlés tartására csak akkor van mód, ha az adott hírközlő eszközhöz egyidejűleg valamennyi tag hozzáfér, és a Közgyűlés ily módon való megtartása ellen egyik tag sem tiltakozik.
  • Az elektronikus hírközlő eszköz útján tartott Közgyűlésre értelemszerűen alkalmazni kell a Közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket.

A Közgyűlésről (az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartottról is) jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a mindenkori Elnök, a jegyzőkönyvvezető és két tag írja alá.

A Közgyűlés határozatait Közgyűlésen szóban kihirdeti, ezt követően a határozatokat az Egyesület weboldalán kell közzétenni.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

  • a Közgyűlés helyét és idejét,
  • a tagok nevét,
  • a meghívottként résztvevő alkalmazottak és más személyek nevét,
  • az előzetesen meghirdetett napirendet,
  • a napirendre később felvett kérdéseket,
  • az egyes napirendi kérdéseket illetően a határozatképességre vonatkozó ténymegállapításokat,
  • a levezető Elnök, szavazatszámlálók, jegyzőkönyv hitelesítő tagok nevét,
  • az egyes napirendi kérdések tárgyában elhangzott lényeges kijelentéseket és megállapításokat kivonat formájában a nyilatkozó személyek megjelölésével,
  • a meghozott határozatokat és a szavazati arányokat,
  • a jegyzőkönyvvezető nevét.

A Közgyűlésen megnyilvánuló, de egyébként kisebbségben maradt véleményt, javaslatot vagy indítványt minden esetben rögzíteni kell a Közgyűlés jegyzőkönyvében az azt képviselő küldött nevének feltüntetésével.

A jegyzőkönyvhöz csatolni kell minden okirat és dokumentum egy-egy példányát (eredetiben vagy másolatban), amelyet az egyes megtárgyalt napirendi kérdések tárgyában a Közgyűlés elé beterjesztettek.

Az Egyesület az elfogadott beszámolóját a jogszabályban meghatározott módon és tartalommal közzé teszi.

Határozathozatal ülés tartása nélkül (távszavazás):

  • A Közgyűlés döntését a személyi kérdések, az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának kivételével indokolt esetben az Elnökség javaslatára távszavazással is meghozhatja. Távszavazásra kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható szavazásra.
  • A távszavazást az Elnök rendeli el és kezdeményezi akként, hogy a határozattervezet szövegét a szavazásra jogosult tagok részére, az általuk megadott postai vagy elektronikus elérhetőségre a kézhezvétel igazolására alkalmas módon megküldi, azzal a felhívással, hogy a tagok a tervezet kézhezvételétől számított nyolc napos, a felhívásban megjelölt határidőn belül adhatják le „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatukat. A felhívásban meg kell jelölni a szavazat leadásának módját is.
  • Ha bármely tag a szavazat leadására rendelkezésére álló határidőn belül ülés összehívását indítványozza, az Elnök köteles összehívni a közgyűlés ülését, melynek a kérdés kötelező napirendi pontja.
  • A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három munkanapon belül – ha valamennyi szavazásra jogosult tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három munkanapon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három munkanapon belül közli a tagokkal.
  • A szavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
IV. Tisztségviselők

13.§ A Közgyűlés az Egyesület ügyeinek intézésére tisztségviselőket választ. A választott tisztségviselők megválasztásának hatálya a megválasztás napjától számított 4 év. Újraválasztás lehetséges.

14.§ Választott tisztségviselők: az Elnök, az Elnökségi tagok, a Tenyésztési Bizottság és a Felügyelő Bizottság.

Az Egyesület tisztségviselőjének, testületi tagjának az választható meg, aki szakmai és közéleti tevékenysége, emberi magatartása alapján alkalmas a testületi tagsággal, illetve tisztséggel járó feladatok elvégzésére.

Nem választható tisztségviselővé az,

a) akivel szemben büntetőeljárás van folyamatban, vagy akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

b) akit valamely, az Egyesülethez kötődő foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt,

c) akit az Egyesület tisztségéből visszahívott, a visszahívásról szóló határozat meghozatalát követő két éven belül,

d) akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,

e) akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

Összeférhetetlenségi ok áll fenn azzal szemben, aki

a) az Egyesülettel megegyező, vagy ahhoz hasonló céllal működő, vagy tevékenységű társadalmi szervezetben tisztséget vállalt, kivéve, ha a közgyűlés ehhez előzetesen hozzájárult,

b) megválasztásával közeli hozzátartozójával alá-fölérendeltségi viszonyba kerülne.

A tisztségviselő közeli hozzátartozója a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg, illetve a felügyelő bizottsági tag közeli hozzátartozója sem választható tisztségviselővé.

A megválasztott tisztségviselő az Egyesülettel megegyező, vagy ahhoz hasonló céllal működő, vagy tevékenységű társadalmi szervezetben tisztséget csak akkor vállalhat, ha ezt a Közgyűlésnek (két Közgyűlés között az Elnökségnek) előzetesen bejelenti és a Közgyűlés (két Közgyűlés között az Elnökség) ehhez előzetesen hozzájárul.

Az összeférhetetlenségi szabályok megszegéséből az Egyesületet ért károkért a szabálysértő tisztségviselő kártérítési felelősséggel tartozik.

A tisztségviselőket a tagok titkos szavazással és egyszerű szótöbbséggel választják meg. A választás lefolyásáért az e célból megválasztott kéttagú szavazatszedő és számláló bizottság a felelős.

Amennyiben a választott tisztségviselők közül valamelyik lemond tisztségéről, úgy a Közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni és a fentiek szerint az adott tisztségre új tisztségviselőt kell választani.

15.§ Az Elnök:

(1). Az Elnök képviseli az Egyesületet, személyén keresztül biztosítja az Egyesület társadalmi tekintélyét.

(2). Elnököl az Egyesület közgyűlésein.

(3). Képviseli az Egyesületet más szervek, bíróságok, hatóságok előtt.

(4). Összehívja és előkészíti az Egyesület közgyűlését.

(5). Szervezi az Egyesület rendezvényeit.

(6). Intézi az Egyesület ügyeit.

(7). Felel az Egyesület szabályszerű működéséért és gazdálkodásáért.

(8). Alkalmazza a munkavállalókat, ellátja a munkáltatói feladatokat.

(9). Elvégzi a bírósági bejegyeztetést.

16.§ Elnökség

Az Elnökség az Egyesület legfőbb ügyvezető testülete.

(1). Az Elnökség az Elnök személye mellett 6 főből áll.

Az Elnökség tagjai:

  • Elnök
  • Delegált tag: a Tenyésztési Bizottság elnöke + a Tenyésztési Bizottság tagjai (összesen 3 fő)
  • 3 választott elnökségi tag

(2). Az Elnökségi üléseket az Elnök hívja össze levélben, vagy elektronikus levélben, a tervezett ülés napját megelőző 15 nappal korábban. Az Elnökségi ülést az Elnök, vagy akadályoztatása esetén a Tenyésztési Bizottság Elnöke vezeti le.

(3). Az Elnökség határozatképes, ha az Elnök és legalább 2 tag jelen van!

(4). Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, az Elnökségi ülés és a határozatok nyilvánosak. Az Elnökségi határozat meghozatalában nem szavazhat, szavazatát a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni annak:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(5). Az Elnökség munkarendjét saját maga határozza meg.

(6). Két Közgyűlés között az Elnökség dönt mindazon ügyekben, amelyek jogszabálynál, illetve jelen Alapszabálynál fogva nincsenek a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalva.

(7). A 6.§. (5). pontja alapján eljár a fegyelmi ügyekben első fokon.

(8). Az Elnökség feladatai végrehajtásának segítésére a feladatért viselt felelőssége fenntartásával az Egyesület tagjai közül arra alkalmas személyeket megbízhat. A megbízatás adott, konkrét feladatra szól, időtartama azonos a megbízatás határidejével.

17.§ A Tenyésztési Bizottság:

A Tenyésztési Bizottság a közgyűlés által választott testületi szerv, amely az elnökből és 2 tagból áll.

A Tenyésztési Bizottság összehangolja az egyesület tenyésztési programjának megvalósításával kapcsolatos feladatokat, dönt a Tenyésztési Szabályzat által hatáskörébe utalt kérdésekben, ellenőrzi az almokat, és a tenyészvizsgákon, FCI kiállításokon valamelyik tagja jelen van. Ennek érdekében előkészíti, és a Felügyelő Bizottsággal együttesen a közgyűlés elé terjeszti a tenyésztési- és tenyészszemle szabályzatot.

A Tenyésztési Bizottság elnöke a mindenkori tenyésztésvezető, akit az Egyesület tagjai közül a közgyűlés választ, a vonatkozó jogszabályban szereplő feltételeknek megfelelő jelöltek közül.

A Tenyésztési Bizottság határozatképes, ha azon az elnök és a két tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

A Tenyésztési Bizottság elnöke automatikusan az Elnökség tagjává válik.

18.§ A Felügyelő Bizottság:

A Felügyelő Bizottság a közgyűlés által választott, 3 tagú, 1 elnökből és 2 tagból álló testületi szerv, amelynek feladatai:

(1). Ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását és működésének szabályszerűségét.

(2). Amennyiben bármilyen szabálytalanságot észlel, úgy arról tájékoztatja az Elnököt. Az Egyesület alapvető érdekeit sértő esetekben kezdeményezi rendkívüli közgyűlés összehívását. A felügyelő bizottság jogosult adatokat, információkat kérni és azokat megkapni az Egyesület minden tisztségviselőjétől, tagjától, munkavállalójától, jogosult az Egyesület könyveibe, irataiba betekinteni, szükség esetén vizsgálataihoz külső szakértőt bevonni.

(3). A bizottság elnökét annak tagjai maguk közül megválasztják. A bizottság saját ügyrendje szerint végzi tevékenységét.

(4). A felügyelő bizottság határozatképes, ha azon az elnök és a két tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

V. Az egyesület gazdálkodása

19.§ Az Egyesület bevételeiből éves költségvetés alapján gazdálkodik.

20.§ Az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat tagjai közül megbízott, vagy az Egyesület által alkalmazott szakképzett, a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelő személy, (a továbbiakban: gazdasági vezető) vagy erre jogosult szervezet végzi.

21. § A gazdasági vezető felel:

(1). Az Egyesület vagyonának kezeléséért.

(2). A számlák, könyvviteli és pénzügyi nyilvántartások, valamint a pénzforgalom szabályszerű és szakszerű vezetéséért, intézéséért.

(3). Az Elnökkel együtt az Egyesület gazdálkodásának jogszerűségéért.

VI. Az Egyesület vagyona

22. § Az  Egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, követelések, valamint készpénz alkotják.

23. § Az Egyesület vagyona a következő forrásokból képződik:

(1). Tagdíjak / támogatások. A tagdíjak összegét a Közgyűlés hagyja jóvá, a tagdíj rendelkezésre bocsátásának módja lehet házi pénztárba való készpénzes befizetés, vagy az Egyesület bankszámlaszámára való befizetés/átutalás. A támogatások összegét a pártoló tagok határozzák meg figyelemmel az 5.§ (4). bekezdésében foglaltakra.

(2). Adományok. Adományozás keretében nyílik lehetőségük a tagoknak, pártoló tagoknak, valamint egyéb szervezeteknek és magánszemélyeknek, hogy a megállapított tagdíjon felüli befizetésekkel hozzájáruljanak az Egyesület tevékenységéhez, nagyobb anyagi lehetőséget biztosító vagyonalap létrehozásához.

(3). Szolgáltatások bevételei. Szolgáltatásokat az Egyesület gazdasági kalkuláció alapján végezhet. Tagjai részére kedvezményt biztosíthat.

(4). Az Egyesület gazdasági vállalkozásaiból származó nyereség jellegű bevétel.

(5). Egyéb bevételek.

24. § Az  Egyesület vagyona csak a 3. §-ban felsorolt feladatokra használható a Közgyűlés határozata szerint.

25. § Az Egyesület tagdíjakból és adományokból származó bevételeit – a megszűnés esetének kivételével – nem szabad a tagok között felosztani.

26. §   Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

27. §   Az Egyesület bankszámláját az Elnök nyitja meg, valamely hazai pénzintézetnél.

VII. Az egyesület képviselete, jegyzése

29. § Az egyesületet az Elnök önállóan képviseli.

30. § Az egyesület jegyzése oly módon történik, hogy az Egyesület előírt, előnyomott vagy előnyomtatott neve fölé az Elnök a teljes nevét önállóan írja.

VIII. Az egyesület megszűnése

31. § Az egyesület megszűnik, ha:

(1). Egyesület jogutód nélkül megszűnik a Ptk 3:48.§, 3:84.§ szakaszaiban meghatározott esetekben.

(2). A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával dönthet az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről, egyesületekre való szétválásáról, vagy más egyesülettel való egyesüléséről.

(3). Az Egyesület megszüntetésére illetőleg megszűnésének megállapítására a törvényi rendelkezések alapján a bíróság jogosult.

(4). Az Egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonát az Egyesület céljaival megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezet részére kell átadni. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

IX. Záró rendelkezések

32.§ Mindazon kérdésekben, melyről a jelen Alapszabály nem rendelkezik, a Civil törvény, a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületekre vonatkozó fejezetei, valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályok az irányadók.

33.§ Az Egyesület fölött az ügyészség törvényességi ellenőrzését gyakorol.

Jelen alapszabályt az egyesület tagjai az alakuló közgyűlésen egyhangúlag elfogadták.

Kelt: Budapest, 2009. augusztus hó 27. napján

 

…………………………………
Vida József
Leonbergi Ebtenyésztők Országos Egyesülete
Elnök

 

Az időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva: Tökölön, 2010. március hó 13. napján

Módosítás a vezetőség taglétszámának vonatkozásában: Budapesten, 2014. február hó 22. napján

Az Alapszabályt a LEONBERGI EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK Közgyűlése a 2/2017.11.04. KGY sz. határozatával módosította, az Alapszabály e változásokkal egységes szerkezetbe foglalására 2017. november 4. napján került sor. A változások hatályba lépésének napja tekintetében a 2/2017.11.04. KGY határozat rendelkezéseit kell alkalmazni.

Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának és az Alapszabály I. fejezet 3. §. (21) és (22) bekezdéseinek a változása tette szükségessé annak elkészítését.
Kelt: Budapest, 2017. november 4.

 

…………………………………
Vida József
Elnök

Tanu1:Tanu2:

……………………………………………………………………

……………………………………………………………………

 


 

ALAPSZABÁLY MELLÉKLETE

A Közgyűlés 2/2017.11.04. számú határozata alapján:

 

A LEOE Alapszabálya értelmében a:

LEOE

Elnöke: Vida József

Elnökségének választott tagjai:

  • Kerekes Mária
  • dr. Fikó Fruzsina
  • Fülöp Adrienn
  • Létai Bonifác
  • Fikóné Kutasi Beatrix
  • Komendánt Péter

Felügyelő Bizottságának Elnöke: Dr. Szántó Eszter
Felügyelő Bizottságának tagjai:

  • Adamek Béla
  • Lapu Endre

Tenyésztési Bizottság Elnöke: dr. Fikó Fruzsina
Tenyésztési Bizottság tagjai:

  • Kerekes Mária
  • Fülöp Adrienn