Tenyésztési szabályzat

A LEONBERGI EBFAJTA TENYÉSZTÉSÉNEK SZABÁLYZATA

 

1. § A tenyésztési szabályzat célja:

A magyarországi leonbergi állomány minőségi fejlesztése érdekében a fajta tenyésztői munkájának rendszerezése, amely magában foglalja a fajtával kapcsolatos tenyésztési és nyilvántartási feladatokat.

 

2. § A fajta leírása, fogalma:

FCI – Standard alapján

Nr. 145/04. 01. 1996/D

Leonberger

Eredet: Németország
Az érvényes originálstandard publikációjának dátuma: 1996. 04. 01.
Felhasználási kör: házőrző- , kísérő- és családi kutya

F.C.I. besorolás: 2. csoport – pincsek és schnauzerek, molosszusok és svájci pásztorkutyák
2.2 szekció – molosszusok, hegykutyák, munkavizsga nélkül

Rövid történeti áttekintés:

A 19. század harmincas éveinek végén, negyvenes éveinek elején Heinrich Essig, Leonberg bei Stuttgart városi tanácsosa keresztezett egy fekete-fehér újfundlandi szukát egy a Nagy St. Bernát kolostor menedékházából származó úgynevezett “Barry”-kannal. Később ehhez jött még egy Pireneusi-hegyikutya. Ez nagyon nagy, túlnyomórészt hosszú, fehér szőrű kutyákat eredményezett . Essig célja egy oroszlánhoz hasonlatos kutya volt. Az oroszlán Leonberg városának címerállata.
Az első, valóban “Leonberger”-nek nevezett kutyák 1846-ban születtek. Ezek egyesítették magukban a kiinduló fajták kitűnő tulajdonságait. Már röviddel ezután sok ilyen kutyát adtak el Leonbergből státuszszimbólumként az egész világba. A 19. század végén Baden-Württenberg tartományban a leonbergert kiváltképpen parasztkutyaként tartották. Sokat magasztalták az őrző- és egyéb alapvető tulajdonságait.
A két világháborúban és a háború utáni szűkös időkben a tenyészkutyák száma drámaian visszaesett. Ma a leonberger egy kitűnő családi kutya, amely modern életünk minden igényének megfelel.

Általános megjelenés:

Az eredeti felhasználási célnak megfelelően a leonberger nagyon nagy, erős, izmos, ám mégis elegáns kutya. Harmonikus testfelépítés és öntudatos nyugalom, ám mindazonáltal élénk temperamentum tünteti ki a kutyát.
Különösen a kanok hatalmasak és erőteljesek.

Arányok:

marmagasság a törzshosszúsághoz : 9:10
a mellkasmélység megközelíti a marmagasság felét

Magatartás és karakter (Wesen):

Családi kutyaként a leonberger a mai lakó és életfeltételek között egy kellemes partner, amely nehézségek nélkül mindenhová magunkkal vihető, és amely kimondott gyerekszeretettel tünteti ki magát. Se nem gyáva, se nem agresszív.

Kísérőkutyaként egy kellemes, hűséges és félelmet nem ismerő kísérő minden életszituációban.

A megkívánt jellemszilárdsághoz különösen a következők tartoznak: magabiztosság és korlátlan higgadtság közepes temperamentum (többek között játékösztön is), engedelmességi készség, jó tanulási- és emlékezőképesség, zaj iránti érzéketlenség.

Fej:

Egészében tekintve mélyebb, mint amilyen széles, és inkább hosszan elnyújtott, mint tömzsi; a fang viszony az fejtetőhöz 1:1. A bőr mindenütt feszes, nincsenek homlokráncok.

Fejtető:

Profilból és elölről nézve kevéssé domború, a törzsnek és a végtagoknak megfelelően erős, de nem nehéz. A hátsó része nem lényegesen szélesebb, mint a szemeknél.

Stop:

Világosan felismerhető, de csak mértékletesen kidolgozott.

Arckoponya:

Orr: fekete

Fang:

Inkább hosszú, sosem hegyesen végződő, az orrhát egyenletesen széles, sosem besüllyedő, inkább gyengén domború (kosorrhoz hasonló).

Ajkak:

Feszesek, feketék. Az ajakzug zárt.

Állkapocs/Fogazat:

Erőteljes állkapocs, tökéletes, szabályos és teljes ollós harapással, a felső fogsor térköz nélkül zárul az alsóra, a fogak függőlegesen állnak, 42 egészséges, a fogképletnek megfelelő foggal (az M3. hiánya tolerált) fogóharapás megengedhető. Az alsó állkapocsban a szemfogaknál semmi befűződés.

Pofa:

Csak kevéssé fejlett.

Szemek:

Világosbarnától lehetőleg sötétbarnáig, ovális, sem mélyenülő sem előreugró, egymáshoz se túl közel se túl messze álló, szemhéjak feszesek, a kötőszövet nem látható, a szem fehére nem vöröses színű.

Fülek:

Magasan és nem nagyon hátul tűzött, lógó, középnagy, feszes , húsos.

Nyak:

Lágy ívben, törés nélkül megy át a marba, inkább hosszúkás, mint tömzsi. A gégénél a bőr nem lóg.

Test:

Mar:

Kidolgozott, kifejezett, különösen a kanoknál.

Hát:

Feszes, egyenes, széles.

Ágyék:

Széles, erős, jól izmolt.

Far:

Széles, viszonylag hosszú, lágyan lekerekített, folyamatosan átmegy a farktőbe, semmi esetre sem túlépített.

Mellkas:

Széles, mély, legalább könyökmagasságig érő, nem túl hordóalakú, inkább ovális.

Alsó oldalvonal:

Csak enyhén felhúzott.

Farok:

Nagyon gazdagon szőrözött, állásban egyenesen lóg, mozgásban is csak enyhén felgörbített, és lehetőleg nem a hátvonal meghosszabbításán felül hordott.

Végtagok:

Nagyon erős, különösen a kanoknál.

Elülső végtagok:

Lábak:

Egyenesek, párhuzamosak, és nem szűken állóak.

Váll / Felkar:

Hosszú, ferdén elhelyezkedő, egymással nem túl tompa szöget képező, jól izmolt. A könyökkel összesimuló.

Lábak középső része:

Erős, szilárd, elölről nézve egyenes, oldalról nézve közel függőleges.

Mancsok:

Egyenes állású, (sem kifele, sem befele nem fordul,) gömbölyded, zárt. Az ujjak jól domborodnak, fekete ujjpárnák.

Hátulsó végtagok:

Lábak:

Hátulról nézve párhuzamos állású, nem túl szűk. A csánk és a mancsok sem kifele sem befele nem fordulnak. A farkaskörmöknek el kell távolítva lenniük.

Medence:

Ferdén fekvő.

Felső combok:

Meglehetősen hosszú, ferdén elhelyezkedő, erősen izmolt. A comb és az alsó lábszár határozott szögelést képez.

Csánk:

Erős, határozott szögelés az alsó lábszár és a lábközép között.

Mancsok:

Egyenesen álló, csak kissé hosszúkás, ujjak domborúak, ujjpárnák feketék.

Járásmód:

Tértölelő, egyenletes mozgás minden járásmódban, határozott előrelépés és jó lendület. Lépésben és ügetésben, elölről és hátulról nézve, egyenes vonalú végtagvezetés.

Szőrzet:

Minőség:

Közép puhától a durváig, bőségesen hosszú, testhez simuló, választék nélkül. Mindenhol, a jó aljszőrzet ellenére a test körvonalait felismerhetően hagyja. Sima, a gyengén hullámos még megengedett, a nyaknál és a mellkasnál – különösen a kanoknál – sörényt képez. A mellső lábak határozottan szőrözöttek, a hátsó lábakon kifejezett gatya.

Színek:

Oroszlánsárga, vörös, vörösesbarna, még a homokszínű is, (fakósárga, krémszínű) és ezek minden kombinációja, mindenkor fekete maszkkal. Fekete szőrvég megengedett, mindazonáltal a fekete nem lehet meghatározó a kutya alapszínére nézve. Az alapszín kivilágosodásai a farok alsó részén, a nyaki fodornál, a mellső láb zászlóin és a gatyán nem lehetnek olyan határozottak, hogy az alapszínnel való harmóniát zavarnák. Egy kis fehér mellfolt, vagy vékony mellcsík és fehér szőr az ujjaknál tolerált.

Marmagasság:

Kanok: 72-80 cm. Ajánlott középérték 76 cm.
Szukák: 65-75 cm. Ajánlott középérték 70 cm.

Hibák:

A fenti pontoktól való minden csekély eltérés hiányosságként, minden határozott eltérés hibaként értékelendő. Az értékelésnek pontos viszonyban kell állnia az eltérés mértékével, és figyelembe kell vennie, hogy mennyiben érinti az a lényeges dolgokat (elsősorban magatartást, típust, harmóniát, mozgást).

Kizáró hibák:

Gyáva és agresszív kutyák, kutyák erős anatómiai hibával, pl.: kifejezett tehénállás. kifejezett pontyhát, erősen süllyedt hát, a mellső mancsok extrém kicsavarodása, teljesen elégtelen szögelés vállnál, könyöknél, térdnél vagy csánknál, kevesebb fog (kivéve M3) előreharapás vagy hátraharapás, egyéb harapáshiba, erősen gyűrűs farok, vagy túl magasan gyűrűző farok, göndör vagy erősen hullámos szőr , színhibák, (barna, vagy barna orr és barna ujjpárnák, black & tan, fekete, ezüst, vadszín).

 

 

3. § A leonbergi állomány nyilvántartása

A magyarországi leonbergi ebállományt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (tov. MEOESz) a leonbergi Ebtörzskönyvben tartja nyilván. Az Egyesület törzskönyve tartalmaz egy főtörzskönyvi részt és egy melléktörzskönyvi részt. A főtörzskönyvi részbe kerülnek be azok a kutyák, akik megfelelnek valamennyi tenyészminősítési feltételnek, valamint a szüleik és nagyszüleik ugyanazon fajta főtörzskönyvében vannak bejegyezve.

A melléktörzskönyvi részbe kerülnek be azoknak a kutyáknak az utódai, akik a tenyésztési szabályzatnak nem felelnek meg, ezért nem származási lapot, hanem regisztrációs származási lapot kapnak.

A leonbergi állomány törzskönyvbe vétele a MEOESz 2016.09.19-én életbe lépő Törzskönyvezési Szabályzatának megfelelően kerül törzskönyvezésre, illetve a származási lapok/regisztrációs lapok ennek alapján kerülnek kiállításra.

A közhitelűség biztosítása érdekében valamennyi a törzskönyvben szereplő kutyát a vonatkozó Törzskönyvezési Szabályzat szerinti törzskönyvi ellenőrzés alatt kell tartani.

A LEOE a származási lapok kiállítását a mindenkori FCI elismertséggel rendelkező szervezettől (MEOESz) központilag rendeli meg.

Az Egyesület által származási lappal ellátott kölyökkutyák Tenyésztői kötelesek a kölyökkutyák új tulajdonosait azok alapvető adataival (kölyök neve, chip-azonosítója, törzskönyvi száma, gazda címe, elérhetősége) az Egyesület felé a kölykök továbbadását követően, de legkésőbb azok 3 hónapos korában lejelenteni. Egyesület ezen adatokat harmadik fél felé nem szolgáltatja ki, azokat szigorúan nyilvántartási és szakmai célra használja fel.

 

4. § Törzskönyvi nyilvántartásba való felvétel, a törzskönyv vezetésének részletes szabályai, illetve származási lap és regisztrációs lap kiadásának, valamint a konfirmáció szabályai

A leonbergi állomány törzskönyvbe vétele a MEOESz 2016.09.19-én életbe lépő Törzskönyvezési Szabályzatának megfelelően kerül törzskönyvezésre, illetve a származási lapok/regisztrációs lapok ennek alapján kerülnek kiállításra.

  • A Szövetség által vezetett törzskönyvbe bejegyezhető minden leonbergi kutya, amelynek szülei rendelkeznek FCI által elismert származási lappal. A törzskönyvbe bejegyezhetőek a jelen szabályzat szerint a származási lapra nem jogosult egyedek is, de részükre csak regisztrációs lap állítható ki, és a csak regisztrációs lappal rendelkező egyedek utódai már nem jegyezhetőek be a törzskönyvbe.
  • Az eb első törzskönyvi nyilvántartásba vételét az a személy kérheti, akinek az anyakutya az ellés időpontjában a tulajdonában van és megfelel a jelen szabályzatban foglaltaknak. Ez a személy minősül tenyésztőnek.
  • A törzskönyvben a tenyésztőt, mint tulajdonost nem kell feltüntetni, az a személy minősül első tulajdonosnak, aki tulajdonát közvetlenül a tenyésztőtől származtatja.
  • A tenyésztő az eb törzskönyvbe való bevezetését, és a származási lap(ok) / regisztrációs lap(ok) kiállításának kérelmét az alombejelentő kitöltésével kezdeményezi, mely alombejelentőt a szükséges mellékletekkel együtt a LEOE-nak küldi elektronikus formában, ellenőrzés céljára. A LEOE az adatok ellenőrzése után a kérelmet a MEOESz-hez továbbítja.
  • Az eredeti alombejelentőhöz mellékelni kell a szülők származási lapjának másolatát, valamint a kitöltött fedeztetési igazolást.
  • Mellékelni kell továbbá az állatorvos által elvégzett chipelési jegyzőkönyv egy aláírt példányát.
  • Mellékelni kell továbbá mindazon körülményeket igazoló okiratokat eredetiben, amelyek igazolják, hogy a szülők eleget tettek a fajtagondozó által meghatározott minimális, vagy emelt, vagy speciális tenyésztésbe vételi feltételeknek, és ennek alapján meg kell jelölni, hogy milyen minősítésű származási lapra kíván jogosultságot szerezni a tenyésztő. Az ezt igazoló lapot a LEOE adja ki.
  • Amennyiben a tenyésztő még nem rendelkezik kennelnévvel, úgy kennelnév igénylést is mellékelni kell. A kennelnév ügyintézési ideje a törzskönyvezési határidőbe nem számít bele.
  • Mellékelni kell továbbá a szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentumot is.
  • Abban az esetben, ha a törzskönyvezési kérelmet azért kéri a tenyésztő csak regisztrációs lapra jogosult egyed vonatkozásában, mert az eb származási lappal egyébként rendelkező szülei nem rendelkeznek a fajtagondozó szervezet által minimálisan meghatározott tenyésztési feltételekkel, a törzskönyvezési kérelemhez csatolandó iratok a fentiekkel egyezőek, de a kérelmezőnek meg kell jelölnie a regisztrációs lapra való jogosultságot, és annak ebbéli okát.
  • A törzskönyvezési kérelem teljesítése megtagadható, ha a kérelem nem felel meg a jelen szabályzatnak.
  • Amennyiben a MEOESz a törzskönyvezési kérelmet indokolt döntésével megtagadja teljesíteni, úgy döntése ellen a kérelmező tenyésztő a MEOESz Tenyésztési Bizottságához címzett, de a MEOESz elnökénél előterjesztett kérelemmel élhet jogorvoslattal, a megtagadás kézhezvételétől számított 15 napon belül, írásban előterjesztve. A MEOESz Tenyésztési Bizottság a kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül bírálja el, erről a tenyésztő kérelmezőt írásban értesíti. A Tenyésztési Bizottság döntése ellen is van jogorvoslatnak helye, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, a MEOESz elnökénél előterjesztett, de annak Elnökségéhez címezve. A Szövetség elnöksége a jogorvoslati kérelmet a soron következő ülésén bírálja el, határozata jogerős.
  • A törzskönyvbe bejegyzést tenni, vagy azt módosítani, javítani csak a MEOESz jogosult.
  • A MEOESz a törzskönyvet, a törzskönyvi adatokat határidő nélkül megőrzi, azok selejtezése nem lehetséges. A MEOESz a törzskönyvi adatváltozás alapjául szolgáló elektronikus és papír alapú dokumentumokat azok keltétől számított 10 évig megőrzi.
  • Az eb mindenkori tulajdonosa is felelős azért – és ennek érdekében köteles az adott helyzetben elvárható fokozott gondosságú magatartást tanúsítani-, hogy a törzskönyv és a származási lap adatai a lehetséges változások során is egymással azonosak maradjanak (pl. tulajdonjog átírás).

4/A A Származási lap (pedigree)

A származási lap a törzskönyv adatairól a tulajdonos kérelmére kiállított hiteles másolat.

A származási lapot a MEOESz sorszámozott, dátummal és aláírással ellátott magánokiratként állítja ki, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.

A származási lap részletes szabályai:
A származási lap a törzskönyvről kiállított hiteles másolat, annak tartalma a törzskönyv tartalmával kiállításakor megegyezik, de tartalmazza kiállítójának aláírását és kiállításának dátumát is. A származási lap a törzskönyvi adatok közül a felmenők eredményeit annyiban nem tartalmazza teljes körűen, hogy nagyszülőktől kezdődően a feljegyezhető eredmények mennyisége a rendelkezésre álló hely függvénye.

A származási lap fajtái:

4A/1. Standard származási lap

Azon, származási lapra jogosult egyedek törzskönyvi adatairól kiállított legalább 3 generációs, szöveges részében kétnyelvű (angol és magyar) másolat, amely egyed mindkét szülőpárja teljesítette a LEOE által a tenyésztésbe vételhez minimumként meghatározott feltételt (lásd 6§).

4A/2. Prémium származási lap

Tartalma megegyezik az 4A/1. ponttal, de látványosan és feltűnően elhelyezett speciális hologrammal feltüntetésre kerül rajta, ha mindkét szülő teljesítette legalább a LEOE által meghatározott prémium tenyésztési feltételeket.

Melyek a következőek:

  • 5-6. § követelményeinek megfelelés,
  • mindkét szülő minősítése „Tenyésztésre javasolt”,
  • mindkét szülő rendelkezik FCI Interchampion címmel,
  • mindkét szülőnek volt már legalább 2 alma, melyben egészségügyi kifogás a kölyköknél 2 éves korig nem merült fel, az utódok HD szűrései 90 %-ban rendelkezésre állnak, és köztük HD – C vagy ennél rosszabb minősítés nincsen. Külföldi tenyészpár estén külföldi szervezet igazolása erről.
  • a szülők az alapvetően megkövetelt egészségügyi szűréseken felül rendelkeznek könyökízületi szűréssel, szívultrahang-, valamint szemvizsgálati eredménnyel, és ezek mindegyike mentes minősítésű.

Valamennyi származási lap alapján helye van export pedigree kiállításának.

A származási lap kiállításának kérelmét a törzskönyvezési kérelem magában foglalja, kivéve ha csak regisztrációs lap kiállításának van helye, mert ez utóbbit a kérelmező tenyésztőnek jeleznie kell.

Valamennyi származási lap feljogosítja az utódokat a törzskönyvi bejegyzés elnyerésére. Nem állítható ki származási lap a regisztrációs lappal rendelkező szülő(k) utódja részére, mert ezek már a törzskönyvbe sem kerülhetnek bejegyzésre.

Elveszett, vagy megsemmisült származási lap pótlásának helye van, ennek kérelmezésére a törzskönyvbe a pótlási kérelem előterjesztésekor bejegyzett tulajdonos jogosult, díjfizetés mellett. A pótlásként kiállított származási lapon fel kell tüntetni hogy „másodlat”, egyébként tartalma megegyezik a kiállításkori törzskönyvi adatokkal.

A származási lapon a törzskönyvi adatok változásai vezetése annyiban lehetséges, hogy azon a tulajdonosváltozás, a tenyészvizsga helye és ideje, az eb által élete folyamán megszerzett, a jelen szabályzat szerint megszerzett és elismert címek és eredmények feltüntetésre kerülnek.

A származási lapon a tulajdonosváltozást a LEOE-nél vagy a MEOESZ-nél ún. tulajdonjog változási bizonylattal lehet kérelmezni.

A származási lapon a tenyészvizsga ideje és eredménye, valamint a bírálatot végző bíró neve és az aláírása, a LEOE pecsétje feltüntetésre kerül.

4A/3. A regisztrációs lap

A regisztrációs lap azon eb törzskönyvének adatairól kiállított hiteles másolat, aki olyan szülő(pár) utódjaként került bevezetésre a törzskönyvbe, amely(ek) ki van(nak) zárva a tenyésztésből, vagy az egyed maga fog-, harapás-, szín-, szőrzethibás, vagy egyéb a standardben kizáró hibaként felsorolt tulajdonsággal rendelkezik, vagy olyan szülő(pár) utódja, amely(ek) nem tett(ek) eleget a LEOE által a tenyésztésbe vételhez meghatározott minimális feltételeknek.

Az egyed törzskönyvi adatairól az egyed teljes életében csak regisztrációs lap állítható ki, utódai törzskönyvi nyilvántartásba nem vehetőek, azok számára származási lap nem állítható ki.

A törzskönyvéről származási lap kiállítására lehetőség van abban az esetben, ha az egyed maga utólag a LEOE konfirmációs eljárásának feltételeit teljesítette.

A regisztrációs lap tartalma mindenben megegyezik a törzskönyvi adatokkal, de csak az egyed szüleinek nevét tartalmazza, a további felmenői generációk nem kerülhetnek feltüntetésre akkor sem, ha ismertek.

A regisztrációs lap alapján export pedigree kiállítására nem kerülhet sor.

4/B A konfirmációs eljárás szabályai

A LEOE regisztrációs lappal rendelkező leonbergi kutyák részére igény szerint évente egyszer előzetes jelentkezés alapján konfirmációs eljárást rendez. A konfirmációs eljárás célja, hogy a regisztrációs lappal rendelkező leonbergi ebek saját jogon a LEOE vizsgáján való megfelelés után standard származási lapot kapjanak.

Prémium származási lap ilyen eljárásban nem adható ki.

Amennyiben a regisztrációs lap kiállításának indoka az volt, hogy a szülő(k) nem felelt(ek) meg a LEOE által rendezett tenyészvizsgán, azon kizárásra került(ek), úgy az ilyen okból regisztrációs lappal rendelkező egyedek konfirmációs eljárásra nem jogosultak.

Amennyiben a regisztrációs lap kiállításának indoka az volt, hogy a szülők nem tettek eleget a LEOE által tenyésztésbe vételhez meghatározott minimális feltételeknek, úgy az egyed konfirmációs eljáráson jelentkezhet.

A jelentkezés feltételei:

  • kutya tulajdonosa a kutya regisztrációs lapjával írásban kérelmezi a konfirmációs eljárást, csatolva a megfelelő dokumentumokat és igazolásokat, az eljárás díját megfizeti;
  • kutya életkora minimum betöltött 24 hónap;
  • kutya rendelkezik LEOE által előírt és elfogadott HD szűréssel, melynek eredménye HD-A, vagy HD-B;
  • a szülők HD szűrését csatolni (HD-A, HD-B);
  • LPN1 szűrés.

Konfirmációs eljárás folyamata:

  • A konfirmációs eljárás küllemi- és wesenvizsgálatból áll;
  • A küllemvizsgálat során a kutyának meg kell felelnie az FCI leonbergi-standard előírásainak, abban felsorolt kizáró hiba megléte a standard származási lap kiadását nem teszi lehetővé. A küllemi bírálat eredménye legalább nagyon jó minősítés kell legyen;
  • A wesenvizsgálat lefolyása megegyezik a leonbergik számára a LEOE tenyészvizsga-szabályzatában megállapított vizsga lefolyásával. A sikeres wesen vizsgarész teljesítéséhez a feladatonként maximálisan adható 10 pontból legalább 8 pontot kell teljesíteni minden esetben. A minősítés alapját a LEOE tenyészvizsga szabályzata képezi.

Amennyiben a konfirmációs eljárásra jelentkezett kutya mind a küllemvizsgálati, mind a wesenvizsgálati részt sikeresen teljesíti, és egyéb kizáró tényező nem merül fel, úgy a LEOE Tenyésztési Bizottságának döntése alapján a kutya regisztrációs lapjának standard származási lapra váltását a tulajdonos a LEOE által a MEOESz-nél kezdeményezheti.

A Leonbergi Ebtörzskönyvben szereplő, tenyésztési engedéllyel rendelkező szülők utódai – amennyiben születésük a vonatkozó Törzskönyvezési Szabályzatban rögzítetteknek megfelelően dokumentálva van – tenyésztési adatként automatikusan bekerülnek a Leonbergi Ebtörzskönyvbe a szülők adatai közé és saját jogon is.

Import állatok tenyészállat nyilvántartási rendszerbe kerülését a tulajdonosnak kell kérelmezni, az eredeti származási lapjuk honosítása után, melyet az FCI által elismert törzskönyvező szervezettől kell megrendelni.

A Tenyésztési Szabályzat egy vagy több pontjának nem megfelelő alom regisztrációs lapjaira rávezetésre kerül „a LEOE Tenyésztési Szabályzatának nem megfelelő alom.” A későbbiek folyamán ilyen felülpecsételt regisztráció-lapos tenyésztésbe kerülő állatok esetleges utódainak (amennyiben az egyed saját jogon, konfirmációs eljárásban standard származási lapot szerez) származási lapján is feljegyzésre kerülnek ezen tények. A Tenyésztési Szabályzatnak nem megfelelő almok származási lappal/regisztrációs lappal történő ellátása külön díjszabás alá esik, mely átlagosan a Tenyésztési Szabályzatnak megfelelő almok esetén fizetendő díjak kétszerese. (Lásd LEOE Díjszabás.)

 

5. § Tenyésztésbe vétel szabályai

A LEOE tagjai minden alom és minden tenyésztési esemény kapcsán kötelesek betartani a LEOE idevágó szabályzatait és azok teljesüléséről a tenyészpartner esetén is meggyőződni. Ha LEOE tag a szabályzatnak nem megfelelően vesz részt tenyésztési eseményben vagy hoz létre almot, az súlyosan a tenyésztési szabályzatba ütközik, és ennek megfelelően büntethető.

A tenyésztési szabályzat egyes vagy több pontjának be nem tartása esetén lásd 4. § utolsó bekezdése.

A tenyésztésbevételhez szükséges, a pároztatáskor még nem bemutatott, de a származási lapok kiváltásáig megszerzett igazolások és engedélyek különeljárási díjhoz kötöttek, melynek mértéke egyszeri 25.000 Ft. (Lásd LEOE Díjszabás.)

5.1. Tenyésztésbevétel feltételei

A tenyésztési engedélyek megadása a LEOE tenyészszemléin elért eredmények alapján történik az alábbiak figyelembevételével.

Minden tenyészteni kívánt egyednek rendelkeznie kell az FCI által is elismert legalább 3 ősi soros származási lappal – melyben idegen vér nem szerepelhet (az egyed származása 3 generáción keresztül hiánytalanul visszavezethető, megtalálható az FCI által elismert valamely leonbergi ebtörzskönyvben), valamint meg kell felelnie a fajtastandardban rögzített küllemi követelményeknek.

Előzőeken túl a tenyésztésbevétel további feltételei:

  • A jelen szabályzat 6.4. pontjában, valamint a Törzskönyvezési Szabályzatban rögzítettek szerinti egyedi jelölés (tetoválás, illetve chip) megléte.
  • A tenyészteni kívánt szuka, vagy kan nem lehet csípőizületi diszpláziás. Tenyésztési engedély, a LEOE által elfogadott értékelőhelyek listáján szereplő értékelőhely (MKOE) véleménye alapján normál (A, A1, A2), majdnem normál (B, B1, B2), vagy enyhe (C, C1, C2) minősítésűnek nyilvánított állatokra adható. Az enyhe (C, C1, C2) minősítéssel rendelkező állatokat kizárólag mentes (A, A1, A2) tenyészpartnerrel lehet tenyésztésbe vonni. Az állatnak a vizsgálat napján legalább 22 hónaposnak kell lennie.
    Mindezeken túlmenően ajánlott a könyökízületi diszplázia, a szem és szív genetikai rendellenességek szűrése.
    A diszpláziavizsgálat eredményét a származási lapon és a törzskönyvi nyilvántartó lapon az egyednél és minden ősénél fel kell tüntetni. Az egyed diszplázia vizsgálatának eredményét az Egyesület által elfogadott értékelőhelyen vezetik rá a származási lap hátoldalán található megfelelő sorba. Amennyiben a hivatalos diszplázia eredmény a tenyészvizsga lebonyolítása után érkezik meg az Egyesülethez, úgy a kutya a diszplázia minősítés megérkezéséig nem kaphat tenyészvizsga-minősítést. A tenyésztésvezető a tenyészvizsgán különben megfelelt állatok eredeti származási lapját utólag bekéri, arra ő, vagy az ügyvezető elnök a diszplázia vizsgálati eredmény alapján a „Tenyésztésre javasolt”, „Tenyészthető”, vagy a „Nem tenyészthető” záradékot rávezeti.
  • A tenyészállatoknak vagy a tenyészállat mindkét szülőjének rendelkeznie kell LPN1 szűrési eredménnyel, melyek közül csak a mentes N/N és hordozó N/D eredmény jogosít tenyészthetőségre, amennyiben a hordozó egyedeket kizárólag mentes egyedekkel lehet párosítani. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amennyiben a hordozó egyedeket is kizárjuk vagy bármi módon hátrányban részesítjük, illetve a tenyésztés szempontjából hátrányosan kezeljük, úgy az a populáció génbázisának jelentős beszűkülését eredményezheti, melynek súlyos következményei lehetnek, s természetesen elkerülendő. Emiatt a szűrés bevezetésével egyidejűleg szükségesnek látszik ezen a téren felvilágosító munka megkezdése, valamint feltétlenül elkerülendő a hordozó egyedek hátrányos megkülönböztetése. Amennyiben a tenyészállat mindkét szülője mentes N/N eredményű, abban az esetben elismerjük a két LPN1 mentes kutya kölykét LPN1 mentes minősítésűnek.
  • Az 5.2. pontban rögzített határok, valamint
  • a 6.6. pontban leírt tartási körülmények megléte.
  • Állategészségügyi igazolás a kötelező védőoltások meglétéről, valamint arról, hogy a kutya egészséges.
  • Minden tenyészteni kívánt állatnak egy felnőtt kori (18 hónapos kortól) – a LEOE által szervezett – tenyészszemlén meg kell jelennie és „Tenyésztésre javasolt” vagy „Tenyészthető” minősítést el kell érnie. A vizsga megismétlésére három alkalom áll rendelkezésre. Kivéve, amennyiben olyan anatómiai hiba kerül feltárásra, amely a tenyésztésből kizártnak ítéli meg az állatot. Ebben az esetben a „Nem tenyészthető” záradék kerül az állat származási lapjára és törzskönyvi lapjára.
  • Amennyiben a tenyésztés során komoly, nemkívánatos fizikai, mentális vagy egészségügyi problémák lépnek fel az adott tenyészkutyánál, vagy annak kölykeinél szignifikáns mennyiségben (akár egy-egy tenyészállat után akár bizonyos kombinációk esetén), úgy a Tenyésztési Bizottság jogosult a tenyészengedélyeket felülvizsgálni, és adott esetben megfelelő kivizsgálás és szakvélemények után korlátozni vagy akár visszavonni azokat.
  • Ha a tenyészteni kívánt szuka, vagy kan az itt rögzített feltételek mindegyikének megfelel, származási lapját „Tenyésztésre javasolt”, vagy “Tenyészthető” záradékkal kell ellátni. Egyéb esetben a „Nem tenyészthető”, vagy „Tenyészvizsgára visszarendelve” záradék kerül a származási lapra. A záradékot az Egyesület ügyvezető elnöke, vagy tenyésztési vezetője vezeti rá az eb származási lapjára a tenyészszemle és a hivatalos diszplázia vizsgálat eredménye alapján, vagy a tenyészszemle végén – amennyiben a diszplázia vizsgálat eredménye rendelkezésre áll -, vagy a korábban már említett módon a származási lap utólagos bekérésével.

    5.2. A tenyésztésbevétel alsó és a tenyésztésben tartás felső határai

    Tenyészthető az a leonbergi szuka, amely a pároztatás napján legalább 24 hónapos és legfeljebb 6,5 éves. 24 hónapos kor alatt egy szuka csak a Tenyésztési Bizottság külön engedélyével vonható tenyésztésbe, melyet a tenyésztőnek írásban az alapos ok megjelölésével kell kérelmeznie. 6,5 és 7 éves kor között külön engedéllyel lehet tenyésztésbe vonni a szukát, ennek feltételei: nagy vérkép, szívultrahang csatolása valamint megfelelő indoklás – csak olyan szukának adható ki ez az engedély, akitől 2 alomnál és/vagy 10 kölyöknél több nem született idáig. Kanok 6 éves kor után is, állatorvosi kontroll mellett fedezhetnek.

    Tenyészthető az a leonbergi kan, amely a pároztatás napján legalább 24 hónapos. 24 hónapos kor alatt egy kan csak a Tenyésztési Bizottság külön engedélyével vonható tenyésztésbe, melyet a tenyésztőnek írásban az alapos ok megjelölésével előzetesen kell kérelmeznie.

    20 hónapos kornál fiatalabb állatra tenyésztési engedély semmilyen körülmény között nem adható ki.

    5.3. Két kölykezés közötti idő

    A szuka két fedeztetése között minimum 10 hónapnak kell eltelnie, amennyiben az alomszám 7 kölyöknél nem volt magasabb. 7 kölyöknél magasabb alomszám esetében a két fedeztetés között minimum 14 hónapnak kell eltelnie. Ettől eltérni csak alapos indok esetén, a Tenyésztési Bizottság külön engedélyével lehet. Az alomszám a megszületett kiskutyák száma alapján kerül megállapításra. Halva született alom esetén a fedeztetési szünet megállapítása ugyanezen megítélés alá esik.

    Egy szuka egész életében, a kötelező szünetek betartásával maximum 4 alkalommal szülhet. Az előzőekben leírtaknál – a Tenyésztési Bizottság engedélye nélküli – gyakoribb elletés a szuka tenyésztésből-, illetve tulajdonosának Tenyésztési Bizottsági határozattal az Egyesületből történő kizárását eredményezheti és/vagy pénzbírsággal sújtható.

    5.4. Almonként törzskönyvezhető utódok száma

    Az Egyesület által tenyésztésre engedélyezett szülőktől a Törzskönyvezési Szabályzatnak megfelelően dokumentálva született valamennyi utód, származása révén, ezen szabályzat 4. §-a első bekezdésében rögzítettek szerint törzskönyvi nyilvántartásba kerül. Részükre a származási adataikat igazoló, hiteles származási lap az egyedi megjelölés (chip) után kiadható.

    További törzskönyvi adataik gyűjtése a 4. § és az 5.1. pontban leírtak figyelembe vételével történik.

    5.5. Életteljesítmény

    Egy szuka élete során legfeljebb 4 alkalommal nevelhet fel kölyköket, miközben az 5.3 pontban leírt szüneteket be kell tartani.

    5.6. Kanok fedezéseinek szabályozása

    Külföldi tenyészkanok esetében az alapelv az, hogy saját országukban tenyészthető minősítéssel kell rendelkezzenek, valamint rendelkezniük kell FCI által elfogadott HD- és LPN1 szűrési eredménnyel.

    5.7. Tenyészhely

    Egy tenyészhely alatt az adott postacímen található tenyészet(ek)et értjük. Egy évben (365 nap, naptári évtől függetlenül) egy tenyészhelyen a fenti szabályrendszer figyelembevételével max. 4 ellés történhet.

    Az első alom lehozatala előtt a leendő tenyésztőt és a tenyészhelyet valamely tenyésztési felelős meglátogatja, és kitölti a tenyészhely ellenőrzési nyomtatványt. Ebben a kölyökneveléshez elengedhetetlen, a leonbergi számára biztosított igen jó feltételek meglétét vagy hiányosságát rögzíti. Amennyiben a tenyészhellyel szemben változtatnivalók merülnek fel, erről a tenyészfelügyelő írásos anyagot hagy a tenyésztőnek, és a megbeszélt időpontban újra ellenőrzést végez. Ha probléma miatt második látogatás is indokolttá válik, az a tenyésztő költségére kerül elvégzésre.

    Elsőalmos tenyésztők illetve érdeklődök számára a LEOE időről időre tenyésztői szemináriumot hirdet, melyen a részvétel ajánlott. Itt állatorvosok és tapasztalt tenyésztők nyújtanak a fedeztetés-szülés-kölyöknevelés témájában hasznos információkat. A szeminárium adott esetben díjköteles lehet.

    Már meglévő tenyészhely esetében az egyesület ellenőrzést végez, ha a tenyészhely költözés miatt megváltozik, vagy ezt bármi más körülmény indokolttá teszi (elsősorban egészségügyi, wesen- vagy súlyproblémák).

     

    6. § A tenyésztés módszere, a fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási mód

    Az Egyesület tagjai fajtatiszta tenyésztést folytatnak az alábbiak szerint.

    6.1. Párosítás

    Azonos ágból származó rokonok – testvérek, féltestvérek, anya-fia, apa-lánya – párosítása esetén a fedeztetéshez alapos indokkal beadott kérelem alapján a Tenyésztési Bizottság engedélye szükséges.

    6.2. Mesterséges termékenyítés

    A leonbergi tenyésztésben a természetes fedeztetés mellett a friss-, hűtött-, és mélyhűtött spermás termékenyítés, valamint az embrióátültetés – ha az egyébként a vonatkozó jogszabályok szerint történik – egyaránt elfogadott.

    6.3. A fedeztetés-, fialás- és a született kölykök bejelentése, nyilvántartása

    Csak az a kölyök kerülhet a Leonbergi Ebtörzskönyvben regisztrálásra és leonbergiként egyedi azonosítóval történő ellátásra, mely jelen szabályzat követelményeinek megfelel és a Törzskönyvezési Szabályzatban megadott módon és határidőre bejelentették.

    A fedeztetést követően a kantulajdonos köteles 7 napon belül a Tenyésztési Bizottságot az erre a célra fenntartott Fedeztetési Igazoláson értesíteni.

    A szuka fialását a tulajdonos 10 napon belül köteles az Alombejelentő Lapon bejelenteni a Tenyésztési Bizottságnak. Az Alombejelentő Lapon fel kell tüntetni a kölykök születési dátumát, nemét, az anya- és apaállat törzskönyvi számát és nevét, valamint a tulajdonos nevét, címét és a kölykök tartási helyét. Amennyiben a kölykök, vagy adott kölyök adatai nem egyeznek a Fedeztetési Igazoláson valamint az Alombejelentő Lapon feltüntetettekkel, úgy az, vagy azok nem kerülhetnek a Törzskönyvbe és leonbergiként nem láthatóak el egyedi megjelöléssel (chip).

    A LEOE Tenyésztési Bizottsága a fedeztetésekről, valamint a fialások bejelentésének sorrendjében a beérkezett Alombejelentő Lapok alapján a született almokról alomnyilvántartást készít, melyet az egyedi jelölés gyakorlati lebonyolítása végett az FCI törzskönyvet készítő szervezetnek folyamatosan megküld.
    Fenti fedeztetési nyilvántartást és alomnyilvántartást a LEOE a tagok számára hozzáférhetővé teszi, elsősorban internetes oldalán, másodsorban az éves Tenyészkönyv kiadásával.

    A tenyésztő köteles az eladott kölykök új gazdáinak a nevét, címét és telefonszámát az egyesület felé a kölykök eladását követő két héten belül bejelenteni.

    A kölykök átadásakor a tenyésztő köteles az új kutyatulajdonosoknak a kölyök dokumentációjával egyetemben egy LEOE Belépési Nyilatkozatot, a mindenkor érvényes Alapszabályt és Tenyésztési Szabályzatot nyomtatott formában átadni, és a kiskutya tulajdonosokat a LEOE működéséről informálni, azzal a céllal, hogy azok is mihamarabb LEOE taggá válhassanak, annak célkitűzéseiről és szabályairól egyértelmű formában értesülhessenek.

    6.4. A kölykök azonosítása, leírása, egyedi azonosítóval történő ellátása

    Az Egyesület Tenyésztési Bizottsága, vagy annak egy tagja, a kölykök 8 hetes koráig legalább egy alkalommal ellenőrzést végez. Az ellenőrzés során az ellenőrzést végzők különös figyelmet fordítanak az első almot lehozó tenyésztők informálására.

    A kölykök azonosítására a kölykök 8 hetest betöltött korában, a tenyésztővel való előzetes időpont-egyeztetés alapján kerül sor. Kölyök a betöltött 64. napot megelőzően nem kerülhet új gazdához, az alomellenőrzéskor az összes kölyöknek jelen kell lennie.
    Az azonosítás alapja a Fedeztetési Igazolás, valamint az Alombejelentő Lap, amely szerint a Tenyésztési Bizottság kitölti az Alomellenőrzési Napló-t (Törzskönyvezési Szabályzat 6. sz. melléklet).

    Az azonosításon kívül a tenyésztő köteles bemutatni a súlytáblázatot, a kölykök kitöltött nemzetközi oltási igazolványait, amik a védőoltások meglétét, valamint legalább 3 alkalommal történt féregtelenítést igazolnak. Az alom 8 hetes ellenőrzésekor a kölyköknek legalább annyi kg-nak kell lenniük, mint ahány hetesek. Kölykök, akik ezt a súlyt nem érik el, nem kerülhetnek új gazdához, amíg fel nem zárkóznak, és új ellenőrzés következik a tenyésztővel egyeztetett időpontban, a tenyésztő költségén. A súlytáblázatot a kölykök 10 napos koráig naponta, utána legalább hetente kell tölteni.

    Amennyiben az alomellenőrzés alkalmával hiányosságokat tapasztalnak, azt jegyzőkönyvben rögzítik, és új ellenőrzés időpontját határozzák meg, mely ellenőrzés költségeit a tenyésztő viseli. Ha a kifogásolt hiányosságok az ismételt ellenőrzés idejére nem kerültek kijavításra, úgy az alom Egyesület általi törzskönyvezése a Tenyésztési Bizottság döntése alapján megtagadható.

    Az Alomellenőrzési Napló tartalmazza továbbá a chip azonosítókat is. Az illetékes Tenyésztési Vezető a Tetoválási Napló alapján chipleolvasóval a kölyköket azonosítja, és a származási lapokat „LEOE Ellenőrzött alom” pecsétjével ellátja.

    Amennyiben az azonosítás során vita merül fel az azonosságot illetően, a kölyök továbbadása előtt a származás hitelességét DNS vizsgálattal kell megerősíteni. A vizsgálatot hatósági jogosítvánnyal felruházott laboratórium végezheti, mely vizsgálat költségeit abban az esetben, ha a feltételezés megalapozottnak bizonyul, a tenyésztő viseli.

    A leonbergi kölykök egyedi azonosítása:

    A nyak bal oldalába állatorvos által chip kerül beültetésre. A kölyökhöz tartozó származási lapon és törzskönyvi lapon a törzskönyvi nyilvántartás nemzetközi (FCI) elismertségét jelképező embléma után az alomnyilvántartásban a kölyök neve mellett szereplő folyószám kerül. Ez a kutya törzskönyvi száma. A származási lapra és a törzskönyvi nyilvántartásba a kölyök neve és törzskönyvi száma mellé a beültetett chipszám is felvezetésre kerül, és a továbbiakban a kutya azonosítójaként szolgál.

    Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tenyésztők kérjék meg a beültetést végző állatorvost arra is, hogy a chipszámokat a Petvetdata adatbázisába felvigyék.

    Minden LEOE tenyésztő vállalja, hogy a kölykök eladása után az új tulajdonosok nevét, címét, elérhetőségét a megfelelő nyomtatványon a LEOE-nak lejelenti. A LEOE ezeket az adatokat harmadik félnek nem adja ki.

    6.5. A leonbergi kutyák törzskönyvi elnevezése

    Minden elismert (tenyésztésre engedélyezett) szülőktől származó kölyök kettős nevet kap, melynek első tagja a kennelnév, a második tagja az alomnév.

    Kennelnév:

    A kennelnév a tenyésztőhöz tartozik, ez a kutya „családi neve”. A tenyésztő lehet egy, vagy több személy, család, vagy cég is. A kennelnév védjegy: egy kennelnévhez egy tenyésztő tartozik. Minden adott tenyésztőtől származó kölyöknek és csak az onnan származónak születési idejétől függetlenül az első neve a tenyésztőjének kennelneve.

    A kennelnevet a LEOE-n keresztül az aktuális FCI elismertséggel rendelkező szervezetnél kell kérni, a Tenyésztési Vezetőhöz benyújtott írásbeli kérelemben. A Tenyésztési Vezető a kérelmet egyezteti a nemzetközi (FCI) elismertséget biztosító törzskönyvező szervezettel, kéri a kennelnév nyilvántartásba vételét, és annak véleménye alapján hagyja jóvá azt.

    Az új kennelnévnek különböznie kell minden eddigi fajtára már korábban kiadott kennelnévtől.

    A tenyésztő csak személyes használatra kapja a kennelnevet, és az adott fajtára csak egy kennelnévvel rendelkezhet.

    Az Egyesület Tenyésztési Vezetője a kennelnevekről nyilvántartást vezet.

    Kennelnév használatának lemondása az Egyesület Tenyésztési Vezetőjéhez benyújtott nyilatkozattal történik.

    A tenyésztő halála esetén a kennelnév megszűnik, amennyiben az örökös nem kérvényezi a kennelnév átruházását.

    Lemondás vagy elhalálozás esetén 10 évig a kennelnév nem adható ki más tenyésztők részére. Külföldről behozott kutyák eredeti kennelnevüket használják tovább.

    Alomnév:

    Az alomnév a kölyök második neve, amelyet tenyésztőjétől kap. Az egy alomban született kiskutyákat azonos betűvel kell elnevezni. Az almok kezdőbetűi abc-sorrendben követik egymást.

    A kutya gazdája adhat még a kutyának egy ún. hívónevet is, amely kívánságára szintén bevezethető a törzskönyvbe.

    6.6. Tartási körülményekre vonatkozó alapkövetelmények

    A tenyésztő a kölykök eladásakor köteles a megfelelő körültekintéssel eljárni, hogy a kölykök ne kerülhessenek online kutyashopba, kutyashopba, illetve kereskedőhöz (FCI alapszabály), illetve tilos bármilyen továbbadási céllal történő megvásárláshoz való hozzájárulás is. Az ilyen esemény a tenyésztő fegyelmi eljárás alá vonását és kizárását eredményezheti.

    A leonbergi számára igen jó tartási körülményeket kell biztosítani. A kennelben való tartás határozottan nem javasolt.

    6.6.1. Gondoskodás

    Ajánlott, hogy minden leonbergi kutya minél többet tartózkodjon a tulajdonos ill. a család közvetlen közelében.

    6.6.2. Táplálás

    Minden tenyésztő/tulajdonos köteles az állatot az életkorának, ivarának megfelelő súlyban és a legjobb egészségi állapotban tartani, a szükséges állatorvosi kontrollok figyelembevételével.

    6.6.3. Testi kondíció

    Figyelmet kell fordítani az állatok általános állapotára, kondíciójára, ápoltságára.

    A leonbergi kutyának, kölyök- növendék- és felnőtt kutyáknak egyaránt koruknak megfelelően jól izmoltnak, féregmentesnek, és láthatóan jól ápoltnak, valamint mentálisan kiegyensúlyozottnak kell lenniük.

    6.6.4. A kifutó

    A leonbergi tartására a LEOE a szabad, ház körüli tartást javasolja. Amennyiben a kutya nem szabadon mozog az egész területen, úgy kenneléhez kifutó kell kapcsolódjon.

    A kifutó egy részének naposnak, a másik felének árnyékos és esőtől védettnek kell lennie. Az elkerítés módja nem lehet balesetveszélyes, sem elzárt a külvilágtól. A kennel mérete: minimum 15 m2, a második kutya után kutyánként +5 m2. A kifutó mérete legalább 100 m2.

    Ha a kifutó aljzata teljes mértékben szilárd, abban az esetben biztosítani kell legalább napi egy óra természetes talajon való szabad mozgást.

    Minden kifutónak kell, hogy olyan része legyen, amely a talaj szintjénél magasabban van, valamint legyen – a kutyaházon kívüli – olyan része is, ahol az időjárás viszontagságaival szemben a kutya védett.

    A kifutó aljzatát mindig tisztán, szárazon, szagtalanul kell tartani. A kifutók, kennelek a tenyésztő lakhelyéhez minél közelebb legyenek.

    6.6.5. Kutyaház, elhelyezés

    A kutyáknak olyan helyet kell biztosítani, amely huzatmentes, világos, szellőztethető. A hozzá tartozó kifutó aljzata könnyen tisztítható, fertőtleníthető és szárazon tartható legyen.

    A kutyaházat úgy kell méretezni, hogy a kutya saját testének hőjével befűthesse azt.

    6.6.6. Alom elhelyezése

    A fialáshoz külön teret kell biztosítani, elválasztott pihenő-alvó résszel. A kívánatos az, hogy az alom a lakásban szülessen meg, és a kölykök négy hetes korukig ott nevelődjenek, hozzászokjanak az emberi szagokhoz, zajokhoz.

    A LEOE a kölykök 3-4 hetes korig történő felnevelését a lakásban elhelyezett elletőládában, illetve kapcsolódó helységben javasolja.

    4 hetes kor után az időjárási körülményektől függően a kölykök anyjukkal a szabadba kerülhetnek, ahol számukra fedett, legalább a 6.6.4. pontnak megfelelő feltételeket kell biztosítani. A kölyköknek biztosítandó kifutó mérete min. 40 m2. Téli alom esetén ehhez kapcsolódó fűthető, zárható hely biztosítása szükséges, ahol a kölykök és anyjuk szabad mozgása megoldott.

    Az alom elhelyezésére szolgáló hely legyen minél inkább az ember közelében. A napi többszöri foglalkozás elengedhetetlen. A kiskutyákat emberekhez, állatokhoz, zajokhoz kell szoktatni, melynek feltétele az ingergazdag környezet biztosítása (játékok, látogatók stb.), napi több óra foglalkozás.

    A szuka számára az egész alom felnevelésének idejére biztosítani kell egy elkülönített helyet, ahova biztonsággal elvonulhat a kölykök zaklatásaitól, és figyelheti őket.

     

    7. § Tenyészvizsga

    A tenyészvizsga a fajta tenyésztési programjának meghatározó eleme. Ezáltal válik lehetővé, hogy az év folyamán szétszórtan kis létszámban bírált egyedek egymással szélesebb körben összehasonlíthatóak legyenek, illetve hogy a standardnak való megfelelésük a tenyészthetőség szempontjából megállapításra kerüljön. A tenyészvizsga ad alkalmat arra, hogy egy évben legalább kétszer megrendezésre kerüljön egy olyan vizsga, melyen azonos, objektív mércével vizsgálják a leendő tenyészegyedek adottságait és képességeit, beleértve a fizikai és mentális vonatkozásokat is.

    A tenyészvizsgák alapján történik a tenyésztési engedélyek kiadása, általuk megítélhető a fajta tenyésztésének adott színvonala, a különböző évek összehasonlításával pedig a tenyésztői munka előrehaladása, vagy hanyatlása is lemérhető.

    A tenyészvizsga alapját a német leonbergi klub követelményrendszere képezi, részletes leírása a Tenyészszemle szabályzatban olvasható. A tenyészvizsga letételére legkorábban a kutya 18 hónapos korában nyílik lehetőség.

    A tenyészvizsgán a következő minősítések adhatók ki: „Tenyészthető”, „Tenyésztésre javasolt”, „Tenyészvizsgára visszarendelve” és „Nem tenyészthető”.

    „Tenyésztésre javasolt” minősítést kaphat az a kutya, akinek küllemi értékelése kitűnő, diszpláziaszűrési eredménye HD – A, és a küllembíró és a munkabíró közös döntése alapján kiemelkedő küllemi- és wesen-jegyeket mutat fel. A „Tenyésztésre javasolt” minősítés adható, de nem kötelező.

    A tenyészvizsgák rendezésének, lebonyolításának részletes szabályait a Tenyészszemle Szabályzat vonatkozó része tartalmazza.

    A tenyészvizsgák rendszerének megismerése, valamint a lehetséges problémákra való felkészülés érdekében a LEOE a tenyészvizsgákhoz kapcsolódóan fiatal-kutya vizsgát is szervez.

     

    8. § Záró rendelkezések

    A jelen Tenyésztési Szabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében a magyarországi Leonbergi Ebtenyésztők Országos Egyesülete Alapszabálya, Tenyészszemle Szabályzata és a vonatkozó Törzskönyvezési Szabályzat szerint kell eljárni.

    A leonbergi ebfajta tenyésztésének ezen 2012.11.25-i Közgyűlés által jóváhagyott, egységes szerkezetbe foglalt szabályzatát a Leonbergi Ebtenyésztők Országos Egyesülete (LEOE) tagsága elfogadta.

    Változtatások keretbe foglalása: a 2014.02.22-i Közgyűlésen, a LEOE tagsága elfogadásával.

    Változtatások keretbe foglalása: a 2015.02.21-i Közgyűlésen, a LEOE tagsága elfogadásával.

    Változtatások keretbe foglalása: a 2016.02.27-i Közgyűlésen, a LEOE tagsága elfogadásával.

    Változtatások keretbe foglalása: a 2017.01.21-i Közgyűlésen, a LEOE tagsága elfogadásával.

    Kelt: Budapest, 2017. január 21.

     


     

    MELLÉKLET

    SZÁRMAZÁSI LAPOK TÍPUSAINAK KIADÁSI FELTÉTELEI RÖVIDEN

     

    A MEOESz törzskönyvezési szabályzatának megfelelően:

    Regisztrációs lap Standard származási lap Prémium származási lap
    Szülők FCI származási lappal rendelkeznek. Szülők FCI származási lappal rendelkeznek. Szülők FCI származási lappal rendelkeznek.
    Szülő(k) ki van(nak) zárva a tenyésztésből, vagy az egyed maga szín- vagy szőrzethibás, vagy egyéb a standardben rögzített kizáró hibája van.
    CSAK regisztrációs lap állítható ki, a későbbiekben konfirmációra NEM jelentkezhet. Utódai NEM jogosultak a leonbergi törzskönyvbe bekerülni, regisztrációs lapot NEM kaphatnak.
    Szülők, tenyésztő és tenyészhely mindenben megfelelnek a LEOE által a Tenyésztési Szabályzatban megfogalmazott feltételeknek. Szülők, tenyésztő és tenyészhely megfelelnek a LEOE által a Tenyésztési Szabályzatban megfogalmazott feltételeknek.
    VAGY:
    szülők nem tettek eleget a MEOESz által tenyésztésbe vételhez meghatározott minimális feltételeknek.
    Később konfirmációs eljárásra JELENTKEZHET.
    T.SZ. 5-6. §
    T.SZ. 4A/1. pont
    Mindkét szülő FCI Interchampion, „Tenyésztésre javasolt” minősítésű.
    T.SZ. 4A/3. pont Mindkét szülőnek volt már legalább 2 alma, melyben egészségügyi kifogás a kölykök 2 éves koráig nem merült fel.
    Kölykök 90 %-a szűrt és HD A/B,
    ED, SzívUH, szemvizsgálat negatív.
    T.SZ. 5-6. §
    T.SZ. 4A/2. pont